A tanszék története | Sebészeti Műtéttani Tanszék

Az intézet/tanszék elnevezései

• 1951-1953 - Tájanatómiai és Műtéttani Intézet
• 1953-1972 - Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Intézet
• 1972-2000 - Kísérletes Sebészeti Intézet
• 2000-2004 - Sebészeti Műtéttani Intézet
• 2004-2006 - II. Sebészeti Klinika, Sebészeti Műtéttani Tanszék
• 2006-2020 - Sebészeti Intézet, Sebészeti Műtéttani Tanszék
• 2020-         -Sebészeti Műtéttani Tanszék

Az intézet/tanszék vezetői

1951-1952 - Nagy Dénes                          egyetemi docens, tanszékvezető

1952-1986 - Bornemisza György             egyetemi docens, tanszékvezető 

egyetemi tanár, tanszékvezető (1972)

1986-2000 - Furka István                          egyetemi docens, mb. tanszékvezető

egyetemi tanár, tanszékvezető (1989)

2000-2013 - Mikó Irén                                egyetemi docens, tanszékvezető

egyetemi tanár, tanszékvezető (2005)

2013- Németh Norbert                               egyetemi docens, tanszékvezető

egyetemi tanár, tanszékvezető (2018)

Az intézetet az 1951/52-es tanévben alapították meg az Egészségügyi Minisztérium 1951. november 29-i 3040/P/12/1951. II.1. számú rendeletével (1951. december 1. hatállyal), azzal a céllal, hogy azokat az alkalmazott anatómiai és sebészeti műtéttani alapismereteket, amelyeket a klinikákon, betegeken nem lehet oktatni, itt elsajátíthassák a hallgatók.

Az intézet első vezetője Nagy Dénes Kossuth-díjas egyetemi docens volt 1952-ig. Ezt követően az intézet vezetője 1986-ig Bornemisza György volt egyetemi docensi, majd 1972-től egyetemi tanári rangban. Az intézetet Kísérletes Sebészeti Intézetté szervezték át és feladata a kutatások mellett a műtéttani gyakorlatok tartása volt.

Bornemisza professzor nyugdíjba vonulása után, 1986-ban, Furka István igazgató vezetésével az intézet tovább folytatta és bővítette korábbi tevékenységét. Az intézet infrastruktúrája és területe jelentősen bővült. Az I. klinikatelepen 2010-ig működött az „A” részleg a Mikrosebészeti Oktató és Gyakorló Központtal, orvosi szobákkal, könyvtárral és irodával. A II. klinikatelepen található a nagyobb területű „B” részleg, földszintjén az állatház a kapcsolódó elő- és utókezelő helyiségekkel, laborokkal, az emeleten oktató műtőkkel és az 1992-től működő Laparoscopos Oktató és Gyakorló Központtal. 1998-ban a „B” részleg épületében jelentős területbővítés történt többfunkciós előadóterem kialakításával, műtők felújításával - bilaterális összeköttetésben az előadóteremmel. Új kutatólaboratórium és az egyre növekvő oktatási tevékenység kiszolgálására egy stúdió létrehozása valósult meg. 1999-től Furka professzor elnökségével a tanszék területén működik a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottsága (DE MÁB), amely az európai normáknak és a Magyar Állatvédelmi Törvénynek (1998/XXVIII.) megfelelve ellenőrzi és engedélyezi az egyetemen folytatott állatkísérleteket.  

Mikó Irén 2000-től 2013-ig vezette a tanszéket illetve a jogelőd intézetet. Az intézetigazgatói váltásnál olyan oktatási szisztémát „örökölt”, melyet hosszú éveken keresztül a korábbi igazgatóval együttesen dolgoztak ki és valósítottak meg. Feladatának a már meglévő tananyag finomítását, naprakésszé tételét tekintette. Vezetésével az oktatási anyagot videokonferencia-szisztéma szerinti megjelenítésben felfrissítették, korszerűsítették az újabb sebészi technikák, új eszközök, műszerek megjelenésének megfelelően. Ehhez az infrastrukturális háttér fejlesztése is szükségessé vált, ami a gyakorló és szemináriumi termek megújításával, az oktatást segítő video-konferencia rendszer kialakításával, megfelelő moulage jellegű, sebésztechnikai oktatómodellek beszerzésével és biomodellek alkalmazásával valósult meg. A tanszék 2004-ben a II. sz. Sebészeti Klinikához csatlakozott (önálló gazdálkodással), így 2006-ban az I. és II. sz. Sebészeti Klinikák egyesülésével létrejött Sebészeti Intézet önálló tanszéke lett. 2010. novemberében kialakításra került az új „A” részleg a II. Klinika telepen, közel a tanszék „B” részlegéhez. Mindez újabb területbővülést jelentett.

2013. július 1-től a tanszék vezetője Németh Norbert. Tanszékvezetése alatt tovább bővülhetett az oktatási paletta, új tantárgyak, kurzusok és tanfolyamok indultak. A kutatási kapcsolatok és a klinikai együttműködések száma tovább nőtt. Újabb jelentős infrastruktúra- és eszközpark bővítés valósulhatott meg az EFOP-4.2.1-16-2017-00015 „A Debreceni Egyetem felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése a gyakorlati és szakmai képzés megújítása érdekében” és az EFOP-4.2.2-16-2017-00001 „Skill laborok fejlesztése” elnyert pályázatok keretén belül. A fejlesztés részeként területében bővült a tanszék "A" épülete, valamint teljes körű felújításra, modernizálásra és bővítésre került a "B" épület. 2020-ban a Sebészeti Műtéttani Tanszék újra különálló tanszék lett a Sebészeti Intézetből való kiválással, és a tanszék részlegévé vált az Általános Orvostudományi Kar Interaktív Orvosi Gyakorlati Központja.

Az oktatási tevékenység alapja az intézet megalapítása óta az operatív medicinában nélkülözhetetlen gyakorlati oktatás, a manuális készségfejlesztés. Az intézet megalakulásától fogva 1972-ig a IV. éves orvostanhallgatóknak két félévben, heti egy elméleti és két gyakorlati órát tartott. 1972-1985 között a sebészet tantárgy keretében a III. és IV. éves hallgatók két féléves oktatásban vettek részt. 1985-1989 között 2-2 hetes blokkokban „Műtéttani alapok” gyakorlati kurzust tartottak a III. és IV. éves orvostanhallgatóknak, fogorvostan-hallgatóknak szűkítettebb programmal. 1990-től a magyar és az angol program orvostanhallgatóinak kötelező „Műtéttani alapismeretek” tantárgy keretében 10 óra elméleti és 30 óra gyakorlati oktatást nyújtottak, a fogorvostan-hallgatók 3 elméleti, 12 gyakorlati órában részesülnek.

Jelenleg magyar és angol nyelven oktatják az Általános Orvostudományi Kar  III. évfolyamán 15 előadás és 30 gyakorlat formájában-, a Fogorvostudományi Kar III. évfolyamán 5 előadás és 13 gyakorlat formájában a „Műtéttani alapismeretek” tantárgyat, a Gyógyszerésztudományi Karon 2000 óta a „Gyógyászati segédeszköz alap- és anyagismeret a gyógyszerészi sebészi gondozáshoz” tárgyat (kezdetben 15 előadás, 30 gyakorlat, majd 2008-tól 8 előadás, 24 szeminárium/gyakorlat). Az Általános Orvostudományi Kar Orvoskutatói Laboratóriumi Analitikus Szakirányán 2007-től oktatják az „Állatkísérleti alapismeretek” (14 előadás, 28 gyakorlat), valamint 2013-tól a „Vér-és nyirokáramlás reológiája” (15 előadás, 15 gyakorlat) kötelező tárgyakat. A választható tárgyak közül népszerűek az 1995-ben indított magyar- és angol nyelvű „Műtéttani gyakorlatok” (12 óra), „Mikrosebészeti alapismeretek” (12 óra) és a „Bevezetés a laparoszkópos sebészetbe” (20 óra) című kezdetben szabadon választható, ma már kötelezően választható kurzusok. 2007-től magyar és angol nyelven is elindult a „Haemorheologiai alapismeretek” szabadon választható kurzus (10 óra), majd 2012-től a „Sebészi segédanyagok” (12 óra) kötelezően választható kurzus. A 2013/2014-es tanévben indult útjára a „Haladó műtéttani gyakorlatok” / ”Advanced surgical operative techniques” (24 óra) kötelezően választható kurzus. A 2018/2019. tanévtől a tanszék gondozásába került (egyúttal tematikabővüléssel) az "Általános orvostörténelem" (26 óra) kötelezően választható tárgy, a "History of Medicine" tárgy oktatása a 2019/2020. tanévtől indult meg. A 2020/2021. tanévtől elindításra kerül a "Sebészeti anatómia - válogatott fejezetek" / "Surgical anatomy - selected chapters" (26 óra) kötelezően választható tárgy.

A posztgraduális képzés keretein belül is jelentős oktató munkát végeznek. Az operatív szakmák rezidensei számára kötelező törzsképzési műtéttani gyakorlatokat 1999-2002 között 2 hetes, 2004-2014 között 3 hetes, majd 2014-től „Sebészi skill tréning” címen 4 hetes program szerint tartják alap műtéttani-, mikrosebészeti és laparoszkópos gyakorlati modulokkal. A három vidéki egyetem Sebészeti Műtéttani Intézetei konzorcionális összefogás révén sikeres EU pályázatot nyertek el HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0040/1.0 „Sebészeti gyakorlati alap- és szakképzési rendszer” címmel a 2005-2006. évre. Ennek eredményeképpen a gyakorlótereik műszerezettségét egységesen bővítették a minimálisan invazív sebészeti technikák (laparoszkópia, mikrosebészet) oktatásához, egységesítve egyúttal az oktatási anyagot is. Az akkreditált orvostovábbképzési programok közül a legnépszerűbbek a 80 órás „Mikrosebészeti alapismeretek és gyakorlatok”, a „Haladó mikrosebészeti technikák”, valamint a 8 órás „Speciális laparoscopos sebészeti beavatkozások” tanfolyamok. A tanszék 5 féle PhD kurzust kínál a Doktori Iskolák hallgatóinak.

Az oktatási munkát több, a tanszéken készült jegyzet, oktatófilm és elektronikus tananyag segíti. Az elmúlt bő egy évtizedben az oktatási infrastruktúra- és tananyagfejlesztéseket több pályázat is támogatta (HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0040/1.0, TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0084, TIOP 1.3.3-08/2-2009-0002, TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001, EFOP-4.2.1-16-2017-00015 és EFOP-4.2.2-16-2017-00001).

Az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ, mint oktatást szolgáló részleg, helyet és eszközt biztosít több diszciplína graduális és posztgraduális szimulációs jellegű oktatási programjaihoz (https://medsim.unideb.hu).

A Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottsága által koordinált „Az állatkísérletek elmélete és gyakorlata” EU B-szintű 80 órás, valamint A-szintű 40 órás specializációs képzésnek is otthont adott a tanszék.

A kutatási témákat az intézet/tanszék történetének első évtizedeiben elsősorban a szövetbarát műanyagokkal kapcsolatos kutatások, auto-alloplasztikus szövetpótlások, experimentális érsebészeti beavatkozások sebésztechnikai vonatkozásai jelentették. 1955-től az intézet szövettartósítással is foglalkozott. A transzplantológiai experimentumok sorában korábban a májátültetés egyes kérdéseivel, a pancreas segmentek átültetésével és reperfúziójával foglalkoztak. Az urogenitális apparátus sebészetével kapcsolatos kutatások erős profilját jelentették az intézetnek (pl. vénás regionális renális hypothermia). A parenchymás szervek sebészetében is intenzív kutatómunka folyt (pancreas-, lépsebészet), az 1980-as évek második felétől kiemelt témakört jelentett a lépmegtartó műtéti eljárások kidolgozása. A sebészi varróanyagok és a szervezet kölcsönhatásának vizsgálata mintegy 40 évvel ezelőtt kezdődött. A megfelelő kísérleti modell felállításával, számos sebésztechnikai megoldást sikerült a klinikai gyakorlat számára ajánlani a hasi parenchymás szervek sebészete területén, valamint az idegsebészeti-, a laparoszkópos és a mikrosebészeti beavatkozások kapcsán is. A tanszék kutatómunkája jelenleg az alábbi nagyobb témaköröket öleli fel: lépmegtartó műtéttechnikai lehetőségek (lép-resectio, lép-autotransplantatio), ischaemia-reperfusio hatásának vizsgálatai különböző modelleken (végtag, máj, vese, bél, bőr-izomlebeny, here), összefüggésben vascularis beavatkozásokkal is (ér-anastomosisok, különböző lokalizációjú shunt-ök), gyulladásos folyamatok microcirculatiós és micro-rheologiai vizsgálatai (acut pancreatitis, sepsis, hasi kompartment szindróma), valamint összehasonlító haemorheologiai vizsgálatok, módszertani adaptációs munka. Kutatásaikat számos tanszéki- és kollaborációs OTKA, ETT, PFP, OMFB, GVOP, TéT és Baross Gábor Program pályázat támogatta. Jelenleg két GINOP pályázatban vesznek részt a tanszék munkatársai. Az utóbbi 10 év jelentősebb nemzetközi kapcsolatai: USA (San Diego, Los Angeles), Kanada (Montreal), Brazília (Sao Paulo), Kína (Tianjin), Japán (Tokió), Olaszország (Genova), Románia (Temesvár), Svédország (Göteborg).

A tanszék és a jogelőd intézet 4 kandidátusi, 18 PhD és 3 nagydoktori értekezés védőjét nevelte ki. Oktatóik közül hárman habilitáltak.

Az elmúlt évtizedek során több jelentős kongresszust szerveztek, mint a Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekció kongresszusait (1967, 1975, 1983, 1991, 1997, 2005, 2013), valamint az International Society for Experimental Microsurgery (ISEM) világkongresszusait (2004, 2018). A Debreceni Akadémiai Bizottság Gyakorlati és Kísérletes Sebészeti Munkabizottságának titkárát évtizedek óta a tanszék adja: 1990-ig Furka István, 2005-ig Mikó Irén, 2005 óta Németh Norbert személyében. A tanszék több vezető munkatársa látott el illetve lát el jelenleg is vezető tisztséget tudományos társaságokban (Magyar Sebész Társaság, MST Kísérletes Sebészeti Szekció, MST Endoszkópos Sebészeti Szekció, Magyar Haemorheologiai Társaság, Magyar Laborállat-tudományi Egyesület, European Society for Surgical Research, International Society for Experimental Microsurgery, International Society for Clinical Hemorheology and Microcirculation), valamint tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságában (legjelentősebbek: Acta Chirurgica Hungarica - megszűnéséig, Magyar Sebészet, Journal of Investigative Surgery, Microsurgery, Annals of Plastic Surgery, Clinical Hemorheology and Microcirculation, Acta Cirurgica Brasileira).

1997-2013 között több könyvet adtak ki a tanszék történetéről, korábbi és jelenlegi tevékenységéről. A tanszéken Furka István és Mikó Irén professzorok által az elmúlt évtizedekben létrehozott és a legutóbbi években is új egységekkel bővített, megújított és ápolt sebészeti varróanyag-, műszer- és oktatástörténeti kiállítóterek és helyiségek kerültek kialakításra, amelyek hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló értéket jelentenek: a Sebészeti Varróanyagok Múzeuma állandó kiállítás (1987-), a megyében alkotó kortárs képzőművészek műveit bemutató Extra Galéria (1992-), a Sebészi Varrógépek Múzeuma állandó kiállítás (2010-), a Sun Lee Mikrosebészeti Múzeuma állandó kiállítás (2010-) és a Veres János Emlékhely (2012-).

Kiadványok